Acromioclavicularis ízületi károsodás. A felső végtag leggyakoribb sérülései - Súlypont Ízületklinika


Rotátorköpeny rekonstrukció Dr. Ezek a sérülések csak részben vezethetők acromioclavicularis ízületi károsodás jelentősebb traumára, idős korban az inak állományában bekövetkező degeneratív elváltozások hatására, akár trauma nélkül is bekövetkezhetnek.

Az ínsérülések lehetnek részlegesek vagy áthatolóak. Áthatoló sérülés esetén az ín teljes vastagsága sérül 1. Ezek alapján részleges sérülések esetén elkülöníthetünk superficiális bursalismélyrétegi articularis és intratendinosus interstitialis  szakadásokat. Anterosuperiornak nevezzük, amennyiben a subscapularis, coracohumeralis szalag és a supraspinatus, superiornak, amennyiben a coracohumeralis szalag és a supraspinatus, posterosuperiornak, amennyiben a supraspinatus és infraspinatus, és masszívnak, amennyiben a négy ín közül három sérül.

A ROK szakadása férfiaknál kétszer olyan gyakori, mint nőknél. A sémás ábrán m. Etiológia: A ROK sérülések pontos etiológiája nem ismert, bár acromioclavicularis ízületi károsodás elmélet létezik, mely eredetüket magyarázza. Valószínűleg a különböző elméletek együttese játszik szerepet, azaz multifaktoriális eredetről beszélhetünk.

Elmélete acromioclavicularis ízületi károsodás a kar emelésekor a ROK inait ismétlődő mikrotraumák érik, azáltal, hogy impingement alakul ki az acromioclavicularis ív processus coracoideus, lig. Ezt nevezik extrinsic elméletnek is.

A másik un. Emellett 45 év felett a ROK szakadás gyakorisága nagyobb. Szintén szerepet játszhat a sérülések létrejöttében a posterosuperior impingement főleg sportolóknál és az izomegyensúly zavara, ami a berotátorok relatív nagyobb aktivitását jelenti a kirotátorokhoz képest. Ez a ROK túlterhelését okozhatja. Abductiokor, a ROK inai az acromioclavicularis ív processus coracoideus, lig.

Mi okozhat vállfájdalmat? - A vállízületi arthrosisról

Panaszok, klinikai formák: A ROK szakadások leggyakoribb megjelenési formája a merev, fájdalmas váll, főleg éjszakai és mozgásra jelentkező fájdalommal, mely a beteget alvásában és a szükséges cmt térdbetegség aktivitásában is zavarja. A betegnél a ROK szakadás mellett a fizikális vizsgálat az elevatio, valamint a ki- és berotatio mozgástartományának beszűkülését mutatja, amely a szakadásszövődményeként jelenik meg.

A második leggyakoribb forma a mindennapi életben jelentkező vállfájdalom megtartott passzív és aktív mozgásokkal. A fájdalom főként éjszaka jelentkezik, és megakadályozza a beteget, hogy az érintett vállára feküdjön. Szintén a ROK szakadás klinikai formája lehet a fájdalmas fáradékonyság, mely főként elhúzódó vagy ismétlődő fej feletti mozgások során figyelhető meg.

Ilyenkor a betegnek tevékenységét esetleg kis időre be kell fejezni, karját leereszteni, majd folytatni tudja a munkáját kis pihenést követően. Ez az állapot jelentős funkciókiesést jelent, mivel az aktív kirotáció elvesztésével a mindennapi tevékenységek jelentős részére fésülködés, evés stb.

Diagnosztika: A ROK szakadás gyanúját elsősorban az anamnézis és a fizikális vizsgálat veti fel, de egyik vállpatológia kezelése sem képzelhető el képalkotó eljárás nélkül. A képalkotó eljárások folyamatosan fejlődnek, de semmilyen körülmény között nem helyettesíthetnek egy jól kivitelezett fizikális vizsgálatot.

A fizikális vizsgálat során nézzük az aktív és passzív mozgástartományokat, és a ROK teszteket kirotációs erő — infraspinatus; berotáció erő — subscapularis; a Jobe teszt — supraspinatusmelyekre jelen cikkünk bővebben nem tér ki.

A kivizsgálásoknak acromioclavicularis ízületi károsodás kell biztosítani azt a lehetőséget, hogy a kezelő orvos vagy gyógytornász a jó pillanatban, jó indikációval a jó kezelést válassza, amely a legnehezebb a vállbetegek kezelésében. Jobb oldali felvételen a felfelé vándorolt humerusfej miatt beszűkült AHT látható, mely masszív ROK szakadást valószínűsít. Közülük vannak, amelyek nélkülözhetetlenek már a kivizsgálás kezdetében és minden betegnél kérni acromioclavicularis ízületi károsodás pl.

Vannak, amelyeket ritkán, bizonyos elváltozások kizárására vagy igazolására használunk pl.

acromioclavicularis ízületi károsodás ízületi fájdalom gyengeségû hidegrázás

Végül a leghasznosabb vizsgálatok az UH leginkább szintén tájékozódásképpende legfőképpen a MRI, illetve az arthrographiával kombinált CT. A két utóbbi a ROK degeneratív elváltozásainak komplex értékelését teszi lehetővé, amely a chronicus vállfájdalom messze leggyakoribb oka.

M. biceps brachii sérülései

Az MRI felvételen a m. Mindezek ellenére mindkettőt diagnosztikus kétség vagy preoperatív tervezés esetében javasolt kérni, mert a képalkotó kivizsgálási sorban nem előzheti meg az alapvizsgálatokat pl. Az acromioclavicularis ízületi károsodás és MRI vizsgálat segítségével meg lehet ítélni, hogy a szakadás teljes vagy részleges, meg lehet állapítani ruptura acromioclavicularis ízületi károsodás és méretét, az ínretractio mértékét, az izmok állapotát zsíros infiltratio, atrophiaamelyek alapvetőek egy megfelelő terápiás terv felállításához.

A különböző terápiák hosszú távú eredményeinek megítélésében azonban jelentős szerepe van. A természetes kórlefolyás megismerésére több tanulmányt is végeztek cadaver kísérletek, egészséges önkéntesek vizsgálata és klinikai tanulmányok formájában. A sérülések súlyossága összefüggést mutatott az életkorral: a tendinopathia az ötödik évtizedtől, a részleges szakadások a hatodik évtizedtől, míg az áthatoló sérülések elsősorban a hetedik évtizedtől fordultak elő.

Hogyan jelentkezhet a vállfájás?

A éves kor felett egyértelműen észrevehető ez a tendencia. Ismert az is, hogy a már kialakult szakadás mérete az idő előrehaladásával fokozatosan növekszik. Egy esetleg kezdetben panaszmentes betegeknél fokozatosan valamilyen mértékben fájdalom, illetve funkciókárosodás fejlődik ki fokozatosan.

Ennek mértékét és gyorsaságát ízületi fájdalom és immunitás befolyásolja a beteg aktivitása. Egy kevésbé aktív betegnél akár egy nagyobb szakadás is tünetmentes lehet vagy csak minimális tüneteket okoz, míg egy aktív, fizikai munkát végző vagy sportos ember már egy kis szakadást is jelentős funkciócsökkenéssel él meg.

a test duzzadt, minden ízület fáj

Azon betegek, akik az aktivitásukat csökkentik, kerülve a hosszantartó, vagy ismétlődő fej feletti, illetve a könyököt testtől eltávolító tevékenységeket ehhez szükséges a ROK valószínűleg jól tolerálják a ROK szakadást és a szakadás progressziójára is kisebb az esély.

Azon aktív betegeknél viszont, akik nem fogadják el a tevékenységük csökkentését egyrészt gyorsan kialakulhatnak a tünetek főleg a fájdalommásrészt a szakadás gyors progresszióját észlelhetjük.

Ezek a betegek mindenképpen kezelést igényelnek. Annak ellenére, hogy gyakori patológia a ROK szakadás, a következtében fellépő ROK arthropathia, ízületi kopás viszont relatíve ritka. A sémás ábra az un. Alsó képen mélyrétegi részleges szakadás ínszakadás. Therápia A kezelés lehet konzervatív vagy műtéti a beteg életkorától, aktivitásától, a panaszok mértékétől valamint a képalkotó eljárások során talált leletektől függően.

Alapvetően meghatározza a kezelés kiválasztását a beteg motivációja acromioclavicularis ízületi károsodás, mivel a kezelés acromioclavicularis ízületi károsodás, egy műtét eredményességét a postoperatív rehabilitáció.

A konzervatív kezelés magában foglalhatja a teljesség igénye nélkül a non-szteroid fájdalomcsillapítókat, az subacromialis térbe adott szteroid injekciókat max. Amennyiben a betegnél a passzív mozgások akár minimális beszűkülését észleljük a gyógytorna alapvető nyújtó gyakorlatok formájában.

Ilyenkor nem javasolunk erősítő gyakorlatokat, mivel a mozgásbeszűküléssel rendelkező váll azt nehezen tolerálja és nehezebb is a mozgástartomány helyreállítása.

van holden csípőfájdalma a nagy lábujj ízülete duzzadt és fáj

Ez viszont acromioclavicularis ízületi károsodás a jó funkció eléréséhez. A gyógytorna kiemelkedő fontosságú a ROK szakadások műtéti ellátása során is, mind a műtéti előkészítésben, mind a műtét utáni rehabilitációban. A műtéti megoldás történhet artroszkóposan vagy nyílt feltárásból. Közülük az alábbiak érdemelnek említést: rekonstrukció izomtranszpozíció protézisbeültetés A műtéti megoldás fajtájától függetlenül számunkra műtéti kontraindikációt jelent a passzív mozgások akár kisfokú beszűkülése is, mivel a postoperatív rehabilitáció sokkal nehezebb ilyenkor, illetve nagyobb az esély a rehabilitációs szövődmények kialakulására Sudeck-dystrophia, kéz-váll syndroma stb.

A következő néhány pontban alapvető vállnál előforduló mozgásszervi betegségeket írunk le. Kérjük, ezeket ne vegyék végleges diagnózisnak, azonban, ha a szimptómák összességét az adott betegségre utalónak találják, forduljanak hozzánk a teljes gyógyulás reményében.

Ez alól az egyik kivétel a ROK arthropátiát, ahol a fájdalom és mozgásbeszűkülés a combcsont ízületi gyulladás acromioclavicularis ízületi károsodás is visszavezethető. A másik kivétel a traumás eredetű, minimum 2 ínra kiterjedő ROK szakadás, ahol a beteget a sérülés után nem sokkal, de egy olyan stádiumban látjuk, ahol passzív vállmozgás helyreállítására már nincs idő.

Ebben az esetben a képalkotó eljárásokkal kimutatható, hogy az izomdegradáció már elindult és rehabilitáció következtében elveszített idő az ínvarrat elvégzésének lehetőségét megakadályozza. Ilyenkor a beteggel a helyzetet ismertetve a ROK rekonstrukciót javasoljuk. Acromioclavicularis ízületi károsodás egyéb esetben elsődleges a teljes passzív vállmozgás elérése és csak utána történő műtéti beavatkozás az ínon.

Műtéti megoldás esetén elsősorban rekonstrukcióra kell törekednünk, amennyiben ez nem lehetséges, egyéb palliatív fájdalomcsillapító műtéti eljárások is szóba jönnek. Friss trauma következtében létrejött, 3 hónapnál fiatalabb, minimum 2 inat érintő szakadásnál a rekonstrukció feltétlenül javasolt, mivel a traumás szakadások után gyors degeneratív folyamatok indulnak el az izomállomány romlik, az ín visszahúzódik és néhány hónap alatt nagy funkciókiesés alakul ki.

Ráadásul e sebésznek egyre kisebb esélye van az ínvarratra.

fájdalom a karok és a lábak ízületeiben kenőcs

Ezeknek megfelelően, ha ilyen beteget rehabilitációra irányítanak, ahelyett, hogy megvarrnák, és a gyógytornász észleli a veszélyes helyzetet, segítségére lehet a betegnek egy ez irányú felvilágosítással… Szintén rekonstrukció javasolt nem traumás eredetű, fiatal, aktív éves betegeknél kialakult szakadás esetében acromioclavicularis ízületi károsodás, akár megelőző konzervatív kezelés nélkül, mivel ismerve a kórlefolyást valószínűleg az aktivitásuk mellett a szakadás fokozatosan növekszik, panaszai fokozódnak ráadásul a rekonstrukció jó eredményeket ad és ezek a betegek általában motiváltak a rehabilitáció során.

Ennél idősebb betegeknél, általában konzervatív kezelést kezdünk és ennek eredménytelensége esetén végzünk műtéti beavatkozást.

Legtöbbször szintén rekonstrukcióra törekszünk.

Váll Egyesület – Betegség ismertető

Ilyenkor palliatív, fájdalomcsillapító műtétet végzünk az ín rekonstrukciója nélkül arthroscopia, debridement. Direkt varrat elvégezhető feltárással, artroszkóppal asszisztáltan ún. A műtét során az elszakadt ínvégeket egymáshoz varrhatjuk, vagy a csontba hoz rögzíthetjük az alkalmazott technikától függően.

A rekonstrukció során különböző implantátumokat használhatunk fel, például csavarokat, horgonyokat, kapcsokat és gombokat. Eddigi kutatások során az implantátumok optimális számát még nem sikerült meghatározni. A műtétet kiegészítjük subacromialis decompressioval acromioplastica és a a biceps hosszú fej inának vápáról történő leválasztásával, illetve humerushoz történő tenodesisével.

Mi okozhat vállfájdalmat? - A vállízületi arthrosisról

Az előbbit a varratok körüli tér megnövelése miatt, míg az utóbbit a fájdalomcsillapítás segítésére biceps a fájdalom egyik fő forrása a vállízületben végezzük. A rehabilitáció célja a rekonstruált ín, illetve a feltárás során leválasztott m. Műtét után 6 hétig egyszerű kartartóban rögzítjük a beteg felső végtagját nagyon ritkán abdukciós sínende a postoperatív 1.

Drain Az első 3 hónapban a beteg szinte csak gyógytornát végez. Ezt követően fokozatosan tud visszatérni aktivitásaihoz, munkájához. Fizikai munkát csak 6 hónap után kezdheti, mivel az ínnak a csonthoz történő gyógyulása hosszú folyamat.

A hosszú és nehéz rehabilitációt nem mindenki vállalja. A végleges állapotot kb. Acromioclavicularis ízületi károsodás, fájdalomcsillapító műtét: Célja a fájdalommentes vállmozgás elérése és az éjszakai fájdalom megszűntetése, de nem állítja helyre acromioclavicularis ízületi károsodás ROK integrációját. Ezáltal nem állítja meg a kórlefolyást és nem izületi fájdalmak ellen természetesen vissza a fej feletti tevékenységhez szükséges erőt.

Végezhető nyílt feltárásból vagy artroszkóposan, de napjainkban a nyitott műtét korszerűtlennek tekinthető. A csontos elemeket érintő beavatkozások közé tartozik az acromioplastica subacromialis decompressioaz AC ízület alsó ostophytáinak rezekciója, esetleg tuberculum majus elsimítása. Lágyrészeket érintők közé az adhéziók oldása, a subacromialis bursectomia, a coracoacromialis szalag rezekciója, a biceps hosszú fej inának tenotomiája vagy tenodesise vehetők Műtét után csak 4 hétig rögzítjük egyszerű kartartóban a beteg felső végtagját és nem az ín védelmére nincs rekonstrukció és arthroszkópiánál nincs m.

A postoperatív 1. Draint nem alkalmazunk. A teljes, szimmetrikus passzív mozgástartomány helyreállítása rövid idő alatt elérhető.

Az akromioclavicularis ízület szakadásának klinikai képe és diagnózisa

Ezt követően a beteg élheti mindennapi tevékenységét. Fizikai munkát a 3 hónaptól javaslunk a teljes rehabilitációt követően. Sokkal könnyebb rehabilitációt jelent, mint egy rekonstrukció és nemcsak időtartamban, hanem az esetleges rehabilitációs szövődmények tekintetében is Sudeck-dystrophia, postoperatív befagyott váll syndroma stb.

Mindkét műtéti beavatkozást követően a rehabilitáció folyamatos követése javasolt egy esetleges postoperatív, befagyott váll syndroma megakadályozására.

Ez a kezelés teljes kudarcához vezethet, így a rehabilitáció legalapvetőbb célja ennek elkerülése. Összefoglalás A ROK szakadása fiatal korban ritkábbak és általában traumás esemény következtében alakul ki.

Idősebb korban gyakoribbak, már trauma nélkül is létrejöhet. Acromioclavicularis ízületi károsodás sérülés érintheti az ín teljes vastagságát vagy csak bizonyos rétegét.

A diagnózist az anamnézisen és fizikális vizsgálaton kívül a képalkotó vizsgálatok Rtg, MR, UH segíthetik. A konzervatív kezelés részeként alkalmazott gyógytorna a műtét előtti teljes passzív acromioclavicularis ízületi károsodás visszanyerésében is fontos szerepet játszik.

A műtéti kezelések között szóba jön a rekonstrukció, a debridement, az izomtranszpozíció és a protézis beültetése. Amennyiben megfelelő indikációval, megfelelő műtétet végzünk, amelyet jól vezetett rehabilitáció követ, akkor a betegek igényeinek megfelelő eredményeket lehet elérni.

Amennyiben ezek valamelyike nem teljesül az eredmények szerényebbek, így rendkívül fontos hogy beteg, házi orvos, reumatológus, radiológus, vállsebész, rehabilitációs szakorvos, illetve gyógytornász egy hajóban evezzen és csapatot alkosson.