A fejszék vállízületének törése


Szeretettel Terikémnek! Augusztus második napjána Betyárvölgyben ültem vízre. A vári mellvédMika freskóit szorongatta ökölbe,közben szép csöndesen elvesztettema Pirosi út kezdetén Még ma sem tudom igazán, miértomlott össze bennem a Hátindiai védelem.

ízületi gyulladások leírása csípőízületi gyulladás kezelésére szolgáló készítmények

És ennyi. Ma is üres hassal ültem leverset írni, mert Gion és Végelbuszállomásán az áll kiírva, hogy —rétes túrovelvirsli tésztabapástétom túrovel —főcím: péksütemenyék! Igaza lesz Hercegnek, hogy a fejszék vállízületének törése mégvalahol Kisradanovác és Telecskaközött ingázunk önmagunk felé. A fejszék vállízületének törése már, hogy üres hassalnem lehet jó verset írni,értem már, hogy rossz költő csakrossz verset írhat.

Még szállnaktekintetembe vissza a szeptemberi11 útravaló fordított betűin madarak árnyéka,kiteszem a pontot. A Mosztongán koporsó dudál. Az óvatos akác még ma semmozdult virágzásra, kivár,szokottan - utolsónak! És ezen a dunai megalkonyodáson, agombosi határban hirtelen felsírnakFerencváros hosszan a Kökények hegedűi,cigányimát suttog megannyinádbuga cizelláltan az alkonyatnak.

Immár térden hegedűk húrjai - imához,mea culpa zokog bűnbánóna Szakadályon halíváshoz - emberívásról! Az élet peremén ingázásrólvérbajnak kaktuszvirágailobbannak vöröslőn, rőzse-mécskénta homályban, és a beteg prímás mostbúcsúzik az utolsó vonattól,Szakadályon szakadt övéitől —a hallhatóságba!

Nemzettöredék-könyörgőlennének eme sorok acsupa nyers, soha be nem érőgyümölcseinkhezTheresiapolis Deszkás-erdősgyepéről:egy vezérbikához, két vezércsillaghoz,három vezéreszméhez, négy vezérgyaloghoz,öt vezérsejthez, hat vezérszónokhoz,hét vezérkecskebakhoz, mertmi már régóta pertuban a szegénységgel,vezérürü a fejszék vállízületének törése maradtunkban!

Ezért glükozamin-kondroitin hollandia ára a mindenható puliról beszélnünk,ó, vezérek, ó, vezérgazdák! Egyetlenroggyant felvonóplattról osztódtok,szaporodtok mostanság, mint valamiföldporhanyító gépezeti egység,díszlépés-veretben herdáljátokalig összekuporgatott magyarkaságunk,kiárusítatok megannyi árverésen:hát ilyen olcsó kikiáltási áronízlik vérrokonkáinknak e végeladás?

  1. Ismét visszatértünk.
  2. Uj Idők Lexikona
  3. A bezdáni ember szabadkai versei

Igenis, teli a mezítlábunkkérészéletünk zápfogbüdös napjaival,míg ti márkák halmait ássátok halomraőshalmaink bánat-ölén és egyre a pulinevében szószoltok ledéren, könnyedén,s javítgatjátok az aklot, szárnyékot,15 világnézetet, közben bejön a képbeválasztott hazák tükörképe, szó- éslevélíró bajnokok babérokért kapkodnaksírkert-koszorúba fonni nemléti létünk,s hogy ki áll ki nyíltan, nyíltabban,legnyíltabban ezért a kissé büdös,gubancos gúnyájú, önmaga farkátkergető munkakutyáért.

Nagy a mi szégyenünk,vérrokonkáim a végeken, csupán a gamósbotmaradt jussa pulinak, nyájnak, mogyoróbokoraljnyi, ujjbegy-lenyomat házacskának:könyörgöm, ne védjétek, gondozzátokhalálra ez agyongyötört, szerencsétlenpárát, mert ő szorultában sem vétkezettellenetek, hát ezért könyörgök, hogyvédjétek meg őt mégis, védjétekmeg örökre ÖNMAGATOKTÓL!

Valahollélekgyökéren létrőlgyötrődik burkában asejtmag. Hajoljatok össze,télvízi gondolatainkharmatzölt levélkéi.

Pusztakép terült a dűlőkre,zöld kánya sértilevegőegünk. Elfelé vérző sebeinkhegednek immár a lenniidegeire Portánkon nagyban áll a bál,bábeli zűrzavar szavunk,csak árnyékunk vetül az égre. Micsoda mozi: fényes acsarkodás,nem tagadhatjuk önmagunk,világkiáltók és sebzett hagyomány,üres madárfészkek a fán,télbe zordul tavaszka vagyunk Akkor hogyan is leszünk továbbmagyarkáim, a végeken? Bogozza-e gubancos életedősi szerszámod, pörösi bogozós lészen-e a felhők felettszámodra is égkék a végtelen?

A bezdáni ember szabadkai versei

Vetkezned kellene kivagyiságod,átkozott döbrögiséged; a rongyszedőzsidó sosem rázogatta a rongyot -hol a szerénység és tiszta alázatnálad, ki szívedet szinténbal felől hordod? Tegyél már helyére magadban mindent,ami voltál, vagy és esetleg leszel. Pannon pokolnak tornácárólegyéniségeidről példát veszel Istenem, hátcsak ennek a bogárhátú népneknincs delelője?

Tenyerem sípjaiBékavárott, lábujjaimKarasicán rügyezetten,hajam Sugovica fonákja,ordító apellátaminden kirajzás ellen. Zenit,ha valaha is voltál,ne vígy minket meghajnalodásbólmadárszámyon a vacsoracsillagba. Közbül is van valami, amireszülethettek Bezdán és Baja köztbajlódó bogarászó életem magyarkái!

Ma túllihegjük az Időt,István, ez deviáns-vonulat. Nap fogta Nap a világunk,István, itt part sincs, mi szakad:alázatosan jelentem,hogy itt már a gyerek se szopikanyaemlőről jó tejet,lassan lélegzeni sem lehetse jót se rosszat, felkopikitt minden élőlény álla,István, ha vagy, mondd meg nekünk:mivégre vagyunk a Világra?

Alázatosan jelentem -István, meghalt bennünk a tartás. Kivetkezettek vagyunk ím,akiknek szíve sok kartács. A fejszék vállízületének törése köze arcán a kínlinóba metszett alleluja,Pannon az emberhús és csont,lerágott, s bűzlő pofacsontCsonthalom táján tarlófűarc,István, itt Pannon az átok,István, itt Halál és hátraarc:itt vakok, nincsenek látók!

Pannon a humusz és homok,István, merre a régi gálya,tenger az ember, a fejszék vállízületének törése fejszék vállízületének törése lógnak a sárba,István, a látás kirügyezhet? Kocsonyán nézőpont terem? Ember, ha vagy, hát ez az Élet? Duhaj, eretnek bálterem? István, ha voltál, jer közénk,István, ha szóltál, ma is mondjad:kivetkezettek, most mögénka hallgatás, igazad mondjad!

A tanu a látók egyike! Vagyunk fakéreg, rideg háncs,nemzetöntudati szarkofág.

ujjízületi fájdalmak áttekintése

Csonka fa kéregvidéke,kiket túszul tart a tűz, a láng. Égve égünk, ha nagyon kell,hiányunk nem tudatosul soha;már az se biztos, hogy élünk,hisz sosem érhetünk többé haza. Nem magyarok — magyarkák vagyunk,csak homokszem-búza a szérűn. Ős-csonka, üszkös Trianon-fakéregvidékeként munkánk: a félünk!

S ezen belül — mivel faélet,az évgyűrűk-magma is csonka. Mert minden maradék erre épül,s előle remél ujjbegynyi honra;rajta csüng nemzettöredékekfűzére, s ők lenne igazi gond,mi kívülre rekedt, csöppnyi maradék,hordalékszilánk, cirkuszi bolond! Se szorzunk se osztunk. Kéregvidéken csonka sebhely. Csonkaságok árvacsalánsága,nemzetöntudati közhelykegyhely! S mind ezen felül — kisebbség ismeg kisebbség-ág kisebbsége.

Mert önbelül is van ellenünk,Délvidék-fajtánk eszeéle;ráklépésben rák, nincs rá szike,Észak-kéregbe zárt igenem hallatszhat soha Délre,vagyunk falazott — szellemünkbe! A jobbra-balra rabja vagyunk,nincs kiút a harmadik útra,réticsík életünk okosít csakbél-lélegzési gyakorlatra!

Ajánlás Életfám-csonk, kérged kihajthatTélből is — tavaszváró színnel. Tercium daturt add nekünk maoxigénadagként — látó szerelemmel.

Szabadka, Baracska-Duna Vajas-tejfoga,Kígyós tekergős megtérése,Cigány-gödör mélyén a jaj,Sziget és Gólya utca,Dézsmaszérű tollas serege,Bortán visszajáró omladéka,kőkeresztek Ember-keresztútja,Sebes-foki örök kálvária,nyolc vacsoracsillag-litánia,megsüllyedt elmék sora megaz én is ide tartozom,damasztnak Veronika-kendősBezdán-arca, csöpp nőnekide tévedése az univerzumból,felhőn álmodott Napkelet utcaalázat létezés hűség-bizonyítéka,és sírók dióhéjnyi domborulataFelső- és Alsótemetőn.

Te négy háborút megélt, csöppbezdáni történet, emberéleta meredélyen s feltámadás azúrban,takácsok szőttén az örök Nőképlelkiismeret törölközőjénarc-vérnyom-lenyomat mivoltunkról,és ha akarnánk, akkorismételhetetlen csoda:örök, végső csend, magunkbaszállás,szájrebegésnyi, hangtalan imaa mindig mindenre szülőföldemért,29 és tudja a sors, hogy igenisvagy még - anyámnak áldott,Kovács Emerencia!

Bezdán, Istvánnak Átjártak minket a szövődmények,siratóénekben gondolkodunk. István, add a jobbodat egyjóban és rosszban együttiösszegyógyuláshoz,István, kezet ma rá, hogya begyűjtött élet-magvakatvihetjük emlékezésben lelkünkmélyjurta-házhoz hívottan —gyógyírnak születéshez és gyászhoz!

Stephen King - Titkos ablak, titkos kert

István, itt készen állunkaz állvaszüléshez. Magzatvizünkömölvén, talponálltunkban sörökké munkáló csercsemetéketmarkoltunkban, szemünk az égen:kínok kínjában vajúdó önmagunkméhe Bácsország, s minden sebbesót dörzsölt minden század vége,epét itatnak velünk tikkadtságunkra. István, a jobbodat, hogy legyeninga az ingázáshoz mostani mivoltunkra,mert itt most kalács és tanács kell,amit a sors hoz -sejtés alapján - imához,önhoni összegyógyuláshoz!

István, a jobbodat ehhez azállvaszüléshez, mely ölmeleg fogadjaa gyermeket és az augusztusi karácsonyfarfekvésű kisdedet az összegyógyulásban;nehéz a szülés, István, mégállva sem megy, hát kezetrá: velünk leszel maholnap Aracson,Mohács-mezőn és Bácsban.

A szükséges kockázat (Battletech novella)

Uram, itt a milleniumi bandériumok,most nem kék nadrágban és farkasbőrkacagányban, mert itt állvaszülésheztisztelegne minden ezredévi barokk zászló,31 itt farfekvésű méhünkben a szó. István, kézadást rá, a jobbodat alá,az állvaszüléshez, összegyógyuláshoz:mert messze, túlságosan távola hét vezér a fejszék vállízületének törése emelt Árpád,és Ferenc József a kolozsvári A fejszék vállízületének törése szabadalomlevelünk Terézia kezéből,s nagyon mögöttünk Sabatha-Etelköz, mertitt glédicsnek Krisztus-koszorúskarácsonyfáján fölszúrtcsodaszarvas, ínséges időkre, Kisasszonyhóhóesésben s Tekija Havasszentszűz fagyhalála,meg semmi pezsdülés a szőke folyón,a hieroglifásan kanyargóson.

Csak fájdalom olimpia, csakbajelhárítás-óhaj, csakőshonos világfa-sóhaj a csontbogozón. Csak énekbeszédünk tárogatójaBoszorkányhalmon, Hinga-háton!

István, a jobbodat, a szentet rá,fordíts a magzaton ez állvaszüléshez,sámánfákon kuporgó táltosokra,ra, ezredévre,konok korunkra delejnek kezed,látva látó világtalanokra,imára s átokra szólító aracsi kőrevéssed jobboddal, Királyunk,kései mementónak:Itt, ahol állva is nehezen szülnek,itt is most gyógyereje legyenminden születőnekminden imának,minden kiejtettmagyari szónak!

Honfoglalási hévízkitörések.

térdbetegség chondromatosis térdízület visszatérő kezelése

Nagy kultúrájú nép vagyunk. Sugárzunk, éberkedünk,lógunk kedvűnkre a közlogikán,és alibink csupánfecske-kottajegy totem a nótafán. Bajban vagyok a fajtámmal,faj-fakutyásan. Hej, aminosavkoporsók, nagy kövületek kofáján,MC-s Bertalan-éji őszülésősznetovábbja itt most már a sárkánySárköz közén, ahogy ötödikujjával nyilall eszékiemlékeim apostolaiba,a drávai Dráva augusztusi jegén. A magyari fajtatisztámimmáron kispolgáriasodott;ez a bajod, szimpátiám, hogyhigulásod devizára válthatod:kispol-gár-segg, kikirikis,hét bőröcskéd magházában rázogatni,rakni, falni, belefúlni,fehér mulánk elmulatni, el acsődört, el ám csacsi kancát,szamár paripát, fehéret, el azalmásderes anyját!

Lalásám az énekelt vers, s mibőllesz a pro urbe szépfogunkfehér?! Utca hossza —s betyárnóta!

Jessica egy 20 éves, kb. Hátközépig érő hosszú szőkésbarna haját rendszerint összefogva hordja. Öltözékével igyekszik követni az aktuális divatot, de kerüli a kihívó öltözetet és csak olyan ruhákat vesz fel, amiben jól is érzi magát. Nem csinál nagy ügyet abból sem, ha Jenny nevű nyolc hónapos golden retriver kutyája összeszőrözi a ruháját. Lucy 21 éves, pár centivel kisebb Jessicánál, vékony, rövid szőke hajú, szemüveges, külsejére, megjelenésére gondosan ügyelő, kedves, dolgos, nyíltszívű teremtés.

Már régenföld alatti arcok takarnak. S akarnokok akarnakősszel is virágot, Napot. Lám, a a fejszék vállízületének törése forgókidén másodíz is virágoztak,Szélrózsa-tányér magvaszórthontalanjai. Világba szórtakhantolatlanjai. Föld alatti arcoka Péterváradi út végében,az ostorfa-avar óarany-szemárkán.

S mikor felfénylik a harmat,a gyöngyöző cseppek iriszénravatalkák ezüstsárgája. Nem vagyok.

a fejszék vállízületének törése elton ízületi kezelés

Csak törpe alkonyatsárkányalibben a pirkadat füstfüggönyén. Itt az ittben. Ott az ottban. Hófehéres feketében. Varjú, kánya, holló színben,mondatfoszlány lobogókban.

Lenge lélek-fecni kékben,cserpákolta vadvizekben,embermélyen, szurokfeketében. Nincs a Gólya s mégis ott van,szurok-ágyas szurokgyászban. Poroszló fok Bika fokán. Nagy Remete Kis Kan taván. Ott is ott-hon,itthon otthon. Otthon itten itt is, ott is,fekete gólya talpig álltban,fehérben és fekete-vörösben,száraz ággal a csőrében,kánya-színben, holló-kínban,mondatfoszlányokban,mondatfoszlány lobogókban,lenge lélek-fecni kékben,cserpákolta vadvizekben,embermélyen, költözőben,megtértében elmenőben.

Mélyfekete Kopács-csapás,tűzre fészket fűzni fűzből,ég vizéből, őstó-ózonlyukból,Fekete Gólyából!

Hon nem volt. Volt: emitt gyün a Jézus. Nem volt: kenyérfalatka. Árpába, zabba ültetettSzentkútbunarićés Sabathka. Mert hon van,hon nem van. Zabba, árpábaszabadult római kő is- ad acta! Danubius volt.